|
|
|
|
|
|
|
|
Minden jog fenntartva!
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szeplőtlen szerelem |
|
Csak a képzeletem csal csókot a számra, csak álmomban élhetünk boldogan; önmagunk elől titkolva szerelmet, vágyat, lassan magunkra maradunk. Érzéseink dúrva darócba menekülnek, s mi hazudjuk: nem vagyunk magunk.
Elfutnék, de nem tudok, álmodnék, de nem merek;- lábom csak hozzád vinne, s álmodnám édes szerelmedet...
de csak képzeletem szüli számra a csókod, sosemvolt ízét is csak képzelem, forró ölelésed emlékébe hiába fogódzom: bennünk szeplőtlen maradt a szerelem. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|