|
|
|
 |
|
|
|
|
|
Minden jog fenntartva!
|
|
| |
|
|
| |
|
|
|
| Ott vagy nekem |
| |
A fáradtság az út szélen
melléd ültetett
megpihenni
letörölni
szívemről a verejtékgyöngyöket.
Feledni, hogy éjszakánként
átölel a magány
és a sötétség is kínoz,
vakítva fáj.
Magzati póz, bezárult kör
percenként
hetvenkét
tetszhalott szívdobbanás,
hogy egészen összegörnyedek.
Apróra kulcsolom magam köré
két kezem
s ha vétkezem
csak a kétségbeesés
fizettet velem nagy árat:
a gyalázat
úgy szárad rám, mint
az út pora
nem fogom tudni már
lemosni soha,
s feledni a fájó
éveket
képeket.
Csak azt szeretném,ha
felkelő napot
mutatnál nekem, s
szivárványban fürdő harmatot,
ha elmúlna a lidérc,
ha kinyitnám a szemem,
s érezném, hogy a jövődben
ott vagyok
S ott vagy nekem. |
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
