|
|
|
 |
|
|
|
|
|
Minden jog fenntartva!
|
|
| |
|
|
| |
|
|
|
| Távoli fények kurta éjszakákon |
| |
Elmúlt ismét a nappal
kékfejű éjjel közeleg
és alig egy-két kvarkkal
léphetek hozzád közelebb
tó-szemed éjszín
s hínárt rejt ajkaidon
minden csók s a szó
ha lecsordul
teli tüdővel szívom a gázt
mi éltet táplál és létemet jelzi
rajtam tartja az anyagi mázt
örül... és tényleges létem kesergi
naphajad koronája
izzó szépséged
mint első holdnegyed
lassan gyarapodik
gép dübörög el a fejem felett
fényjeleket szaporázva
s jön rá még tán felelet
utat nyitva új galaktikákba
rám közelít apró léted
árnyékod látszik az estben
gömbölyű alakod édes
kastély a jövőnek
búzaszőke álom a holnap
tószeme kék még
nem kérdezi tőled hogy vagy
s nem kéri számon a létét
furcsa vegyülék
még múlt de már jövendő
tehát jelen
élő szeretet |
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
