A hulló hó gyermekkoromat idézve melengeti lelkem,
vagy lavinaként temet el,
A selymesen sikló víz élettel tölti fel tikkadó testem,
vagy árjával sodor el,
A békésen pattogó tűz feléleszti jégcsappá hűlt ujjaim,
vagy sikoltva hamvaszt el,
Fülembe suttogott szerelmes szavaid a mennyekbe repítnek,
vagy fogakként őrölnek fel.
Vagy
3 hozzászólás a(z) Vagy bejegyzéshez
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Szóval a “hizelgésem” megnövelte arcod méretét és fényesebbre “nyalta”? 😉
Az én irományaim sem aznap születtek, amikor “megjelenettem”, bár az is igaz, hogy az elmúlt hónapok termései és egy személy gondolatai, érzései által születtek…még engem is megleptek a saját soraim. Egyet-egyet “pakolgattam” fel, ahogy te fogalmaztad, csepegtettem szépen fokozatosan, gondoltam kipróbálom magam.
A “pofozkodás” 😀 nem akkora probléma, inkább csak bosszantott néhány dolog, de már nem akarom unalomig ismételni magam…a hozzászólásokban elolvashatod, ha érdekel…és mit mondjak?..ez a kis közösség is a nagybetüs élet. Tetszik és köszönöm, hogy egyértelmü voltál, semmi homályos megfogalmazás, arra nehéz jól reagálni, de ha félre is csúszik az sem számit…. 😀
Köszönöm!
Nem, egyáltalán nem baj, mentegess nyugodtan,- ez büszkeséggel tölt el. Ami nem biztos, hogy jó, mert így is nagy az arcom. 😀
Azt azért elárulom, hogy ezek nem új keletű irományok, mert az ihlet nem kopogtat nálam olyan gyakran, de van még néhány, amely majd lassacskán felkerül az oldalra.
Majd lassan csepegtetem, hátha akkor maradsz, és még te is írsz. Mindegy, hogy démonit, angyalit vagy emberit. Én is csak azt tudom mondani, amit a többiek: lehet, hogy olykor beszólunk, esetleg viszonylag keményen véleményezünk, de sosem a bántó szándék vezérel minket, csupán a velünk született, és roppantmód élvezetes rosszindulat. 😀
Egyik jelszavunk: “Ha valakit megbánthatsz, ne halaszd holnapra.”
De tényleg nem a kirekesztés, elüldözés a célunk! Ha egy írással kapcsolatban úgy érzed, hogy ellened szól, akkor gondold át még egyszer, és közben gondolj arra is, hogy nem áll érdekünkben bárkit is kiebrudalni innen, sőt!
Ha egy-egy mondatot mégis pofonnak érzel, vedd edzésnek! Az itteniek után az élettől kapott maflások majd nem fájnak annyira. 😀
Nagyon szépek az irásaid…egyre…egyre…legalábbis amiket én eddig olvastam, el is mentettem őket, ha nem baj… 🙂