Címke: magány
Üzenet
Oly sokszor üzen nekem a lelkem, van, hogy egy dal, vagy verssor kelti fel figyelmem, s nem hagy nyugodni, míg rá nem bukkanok agyamban, lelkem rejtett szegletében miért volt és honnan jött, mit jelez az üzenet. Ma reggel ébredés után, … Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Karácsonyi történet
Karácsony másnapján a konyhában ül, s néz ki az ablakon túli világra. Ölében fekszik Guszti, a majdnem fekete, dús bundájú, mélabús macska, akinek egyszer csak érzi, amint megfeszül a teste. Ugrásra kész ez a mozdulat, az egész izmos, erős macskatest … Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Életérzés
Én már rég nem a valóságban élek, úgy érzem, bár van egy látszólag valóságos hétköznapi életem: felkelek, elindulok, megérkezem, létezem. De a látszat mögött, csak nekem, megnyílnak sorra a mélyrétegek. Szinte zuhanok, mint aki búcsúzkodik. Ha mélyen egy kutya szemébe … Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Anyám magánya
Most értettem meg anyám magányát, mikor meghalt apám. Egyemberes asszony volt, mint mindenki a család nemzedékei során, megözvegyülve nem várt rá más, csak a magány. Jó évtizedre bezárva magát egyre azt várta, mikor nyújtja neki kezét onnan fentről apám.
Mint eltévedt morzejelek
Mint eltévedt morzejelek, kopognak leveleim a semmibe tátátá-tititi-tátátá mentsétek meg lelkeinket mentsetek meg magánytól, fájdalomtól az egyedüllét kilátástalanságától egyedül megöregedéstől visszhangtalan csendben virrasztó éjszakák hidegétől tátátá-tititi-tátátá mint eltévedt morzejelek kopognak leveleim a semmibe eléri-e egyszer még kezed a kezem vagy … Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Az esti kertben
Ideje lenne most a magánynak, a tücsökzenés esti kertben a rácsodálkozásnak, az árnyak közt némán suhanó macskák neszeit figyelve valami régi-régi, elfeledett titokra rálelni.