Szerintem a Bibliát nem szabad úgy olvadni, mint egy normál könyvet: elkezdem az elejétől!
Egyszer majd el lehet jutni oda is, de érdekes módon, ha így állsz neki, semmit nem fog mondani!
Én úgy szoktam, hogy "ahol kinyílik, és amit először meglátok" azt olvasom végig, aztán még addig, ameddig azt érzem, hogy mond valamit.
Mihelyt nem érzek benne üzenetet a számomra, már csukom össze, és teszem vissza a helyére.
Hiába, no!
A Biblia az mindig is kézi könyv volt.
Mint egy szakács könyv: abból főzünk.
Van egy elmélkedési útmutató. Talán bencés, de talán más szerzemény.
5 perc csend, 5 perc Szentírásolvasás, 5 perc elmélkedés.
1 Félrevonulunk elcsendesedünk.
Miután már lenyugodtunk és kellő mértékben alfában vagyunk,
2 felütjük a Szentírást, akár tetszőleges helyen és elolvasunk belőle tetszőleges részt .
Néha adig, míg meg nem fog belőle valamely sor, vagy gondolatok támadnak bennem az olvasott sorokkal kapcsolatban.
3 Majd letéve a Szentírást, még mindig alfában,
hagyom, hogy átjárjanak a gondolatok.
A lényeg, hogy a végén sose felejtsem el a a gyertyát elfújni, mert Kláranővér mindig patáliát csap belőle.