Címke: gyötrelem

Már tudom…

Elképzelem hajdanvolt kedvesem arcát, feje a párnán, a gesztenyefa lombján át simogató kezem helyett küldi a Nap csókját. Arcát egyetlen egyszer két tenyerem közé vehettem, meggyötört lelke megpihent mellettem. A képet, mi róla bennem élt, nem homályosítja el a feledés. … Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Irodalmi jellegű írások, Szivárvány, Szivárvány versei, Versek | Címke: , , , , , , , | Hozzászólás most!