Címke: gyötrelem
Már tudom…
Elképzelem hajdanvolt kedvesem arcát, feje a párnán, a gesztenyefa lombján át simogató kezem helyett küldi a Nap csókját. Arcát egyetlen egyszer két tenyerem közé vehettem, meggyötört lelke megpihent mellettem. A képet, mi róla bennem élt, nem homályosítja el a feledés. … Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Kategória: Irodalmi jellegű írások, Szivárvány, Szivárvány versei, Versek
Címke: Börzsönyi Erika, emlékezés, gyötrelem, lélek, magány, nap, szerelem, Szivárvány
Hozzászólás most!