Lábunk a földtől elrugaszkodik
Szárnyak suhognak, a tempó fokozódik
Tovább nem növelhető a gyorsulás
Vakon követlek, nem tűnik fel a csalás
A repülésnek érzett utazás
Démoni angyallal zuhanás
Kezemet kezedbe tettem, nem ellenkeztem
Kaptam, amit megérdemeltem
Elengedtél, és magamat jól odavertem.
Angyal vagy, ezt soha ne feledd
A bizakodás legyen mindig veled
Szárnyad van, hát próbálgasd, használd
Képes leszel rá, hogy a Mindenséget szolgáld
A helyes irányt majd megleled
Nem lesz semmid, mégis meg lesz mindened
🙂
Hupsz..ezek a démoni angyalok és angyali démonok…arccal a földre…kezeket hátra…pillanatra odaszegeznek..maradok vagy keljek fel?…vagy megadjam magam és röpüljek el?… 🙂
Az eltévedtekre ne vess követ
Hibát bárki könnyen elkövet
Ha a méltatlan mellőzöttség sivatagában kóborolsz
Már a jó szóra is olyan régen szomjazol,
Végre forrásvíz osztogatókkal találkozol,
Bizony megeshet, hogy Te is beleiszol
A szennyezett edénybe, mit valaki eléd tol
Súgja a folyadék, hogy többet érdemelsz
Hamarosan több is leszel
A többiektől különb létre találtál
Megvan a módja, hogy Istenhez gyorsan közelebb jussál
Kiszáradt lelked valamelyiket elhiszi
Önállőságát észrevétlen elveszti
Éltet a nedű, de össze is zavar
Megrészegülten a lentet fentnek látod hamar
Miközben felfelé serényen törekszel
Lefelé száguldva arcodra érkezel
Feltűnt ugyan a csalás,
de nem is kell ma más,
mert a versedet “megvettem”,
mikor aljas módon felnevettem.