Nekem jártomban-keltemben erről a részről vannak tapasztalataim.
Ezek messzebb nyúlnak vissza, mintsem Okszkát megismertem, és összekötöttem volna Vele életemet.
Én több éven keresztül azt tapasztaltam, hogy az ott élő, nem magyar ajkúaknak semmi bajuk a magyarokkal!
Békében megférnek egymással, sőt -később megtapasztalva- a hivatalokban is igyekeztek magyar nyelven beszélni velem, velünk, ahol csak tehették.
Persze az újonnan alakuló állam itt is keresi identitását, de szerencsére nem abban látja önazonosságát, hogy bármiféle nemzet, nemzetiség ellen igyekezne háborút viselni!
Nem tapasztaltam azt, hogy hátrány ért volna magyarságomért, és kárpátaljai barátaim sem számoltak be ilyenekről.
Persze, ott is akad hatalmaskodó ember, -főleg a határállomásokon- aki megpróbálja megnehezíteni az életedet, ha éppen át akarsz kelni Ukrajnába.
De ezek szerencsére nem tipikus, hanem sokkal inkább egyedi esetek!
Nekem egyszer gyűlt meg a bajom egy "ekologistával", aki Mazdám motorját olajosnak titulálta, holott csak sáros, piszkos volt, és forintban is tetemes összegű bírságot akart kiszabni rám, abban a biztos tudatban, hogy nem hagyhatom el a vám-területet, mert úti okmányom nála van.
Szerencsére egy barátom segítségével és közbenjárásával sikerült meggyőzni, még ha nem is a legszolidabb érvekkel!
De ennek már sok éve (azóta sem találkoztam azzal a figurával, pedig sokszor jártam azon a határon
)!
Sajnálattal olvasom ugyanakkor az új híreket, hogy erősödő nacionalizmus lelhető fel abban az országban is.
Úgy látszik, ostoba, primitív emberek mindenhol vannak!
Azt is tapasztalom, hogy az önkéntes asszimiláció megerősödött. A vegyes házasságokból született gyermekek nagy része már ukránul beszél, és ukránnak vallja magát.
Kár, hogy a magyar politika nem foglalkozik Kárpátaljával annyit, amennyit megérdemelne!
Mint ahogyan azt is nagyon sajnálom -és ez nem csupán Kárpátaljára igaz-, hogy a határainkon kívül élő honfitársaink a magyar politikai pártok játékszerévé kezdenek válni!
Viadukt hírek
Szerző