Gazdálkodj okosan!

[AKI...]

kétezer-kettőben vettem fel személyi kölcsönt forint alapút, amely 5 év múlva az autóvásárlás előtt járt le. Kiszámoltam a személyi kölcsön részleteit összeadva és ezt szembeállítva az autókölcösön emelt, megemelkedett törlesztőrészleteivel - már ha folyamatosan a megemelkedettet fizettem volna - akkor lényegében azonos arányú kamatokat fizettem vissza. Azaz, lényegében úgy jártam mintha forint alapú hitelt vettem volna fel és fizettem vissza az autóra. Persze lehet hogy már nem volt annyira "erős" a Forint a frankhoz képest, amikor a verdát vettem szerencsére.
A lényeg hogy miért ilyen drágák nálunk a hitelek?

Azt hiszem a banki termékekre is ugyanaz igaz, mint a bolti árucikkekre: minél szegényebb egy társadalom (bolt esetén a környező lakosság) annál magasabbak a kamatok (árak). Vélhetően azért, mert az adott termékeket kevesebben képesek „megvásárolni”, viszont a költségek ugyanannyik, netán magasabbak, mint egy erősebb vásárlóerővel rendelkező közegben. A banki termékek esetében újabban olyan plusz költségeket is generál az állam, ami két irányba indíthatja el a dolgot:
a.) nem bankba teszi a pénzt
b.) külföldi bankba teszi a pénzt.
Mindkét megoldás a magyar gazdaság számára rettentően káros, és egyengeti egy országcsőd útját, tehát jelentős kockázatokkal jár. Számomra érthetetlen és indokolhatatlan ez a gazdasági rövidlátás.

[Szürketestvér]

Megkaptam az utolsó részletét az autóvásárlási hitelemnek.
59.302 Ft.  Ebből a tőke,(a maradék alapkölcsön) az utolsó amit most kifizetek 36.487 Ft. Tehát erre a 36.487 Ft -ra 22.815 Ft. kamatot fizetek egy, azaz egy hónapra. Jó van benne kb. 1-1.500 Ft kezelési és egyéb ktsg. is.
Svájci frank alapú hitel volt. Hiba volt minden bizonnyal akkoriban 45 évesen 28 év effektív ledolgozott munkaévek után, arra vetemedni, hogy végre egy új autót vásárolok. No nem egy luxus járgányt, hanem „csak” egy  1000 köbcentis kis autót, amelyet úgy gondoltam fenn tudok tartani akkor is ha használom. Lényegében egy luxus van benne, az a légkondi, mert hogy abs és belülről állítható tükör és cd-s rádió luxus lenne a XXI. század elején, azért azt nem hinném. Sőt az autó igazából teljesen új sem volt, hiszen  tesztautóként vásároltam már 1400 megtett kilométerrel. Most már van benne 128.000 km.  
 Amikor vettem akkor más hitel lehetőség nem volt, csak valami maradvány jellegű, csökkentett részletekkel és az utolsó év végén egy összegben kifizetendő maradvány összeggel, de úgy emlékszem ez is deviza alapú volt. Úgy gondolkoztam akkoriban, hogy a majdnem 37 ezres törlesztőt kibírom, még akkor is kinyögöm-mert arra gondoltam hogy feljebb megy- ha kb 40-42 ezer lesz
Nem sajnálkozom már, mert ez van....de azon elgondolkoztam, hogy válság ide-vagy oda. Én kb. 3 éve jelentősen többet fizettem folyamatosan az alapkölcsönben megállapított „alap” (megj. elég tisztességes összegű kamatbevétel) kamatnál. Kérdezem, a plusz összegek azok hol csapódtak le, hova tűntek.? Ki járt  jobban, kik járt jól?
...és csak áldom az eszem, hogy akkoriban nem mentem bele egy lakáscserébe szintén deviza alapú kölcsönnel. Mert bizony a fentiek alapján nagyon kevés ember képes egy ilyen arányú kamatnövekedés mellett egy lakáskölcsön részleteit fizetni.

kétezer-kettőben vettem fel személyi kölcsönt forint alapút, amely 5 év múlva az autóvásárlás előtt járt le. Kiszámoltam a személyi kölcsön részleteit összeadva és ezt szembeállítva az autókölcösön emelt, megemelkedett törlesztőrészleteivel - már ha folyamatosan a megemelkedettet fizettem volna - akkor lényegében azonos arányú kamatokat fizettem vissza. Azaz, lényegében úgy jártam mintha forint alapú hitelt vettem volna fel és fizettem vissza az autóra. Persze lehet hogy már nem volt annyira "erős" a Forint a frankhoz képest, amikor a verdát vettem szerencsére.
A lényeg hogy miért ilyen drágák nálunk a hitelek?

[AKI...]

Megkaptam az utolsó részletét az autóvásárlási hitelemnek.
59.302 Ft.  Ebből a tőke,(a maradék alapkölcsön) az utolsó amit most kifizetek 36.487 Ft. Tehát erre a 36.487 Ft -ra 22.815 Ft. kamatot fizetek egy, azaz egy hónapra. Jó van benne kb. 1-1.500 Ft kezelési és egyéb ktsg. is.
Svájci frank alapú hitel volt. Hiba volt minden bizonnyal akkoriban 45 évesen 28 év effektív ledolgozott munkaévek után, arra vetemedni, hogy végre egy új autót vásárolok. No nem egy luxus járgányt, hanem „csak” egy  1000 köbcentis kis autót, amelyet úgy gondoltam fenn tudok tartani akkor is ha használom. Lényegében egy luxus van benne, az a légkondi, mert hogy abs és belülről állítható tükör és cd-s rádió luxus lenne a XXI. század elején, azért azt nem hinném. Sőt az autó igazából teljesen új sem volt, hiszen  tesztautóként vásároltam már 1400 megtett kilométerrel. Most már van benne 128.000 km.  
 Amikor vettem akkor más hitel lehetőség nem volt, csak valami maradvány jellegű, csökkentett részletekkel és az utolsó év végén egy összegben kifizetendő maradvány összeggel, de úgy emlékszem ez is deviza alapú volt. Úgy gondolkoztam akkoriban, hogy a majdnem 37 ezres törlesztőt kibírom, még akkor is kinyögöm-mert arra gondoltam hogy feljebb megy- ha kb 40-42 ezer lesz
Nem sajnálkozom már, mert ez van....de azon elgondolkoztam, hogy válság ide-vagy oda. Én kb. 3 éve jelentősen többet fizettem folyamatosan az alapkölcsönben megállapított „alap” (megj. elég tisztességes összegű kamatbevétel) kamatnál. Kérdezem, a plusz összegek azok hol csapódtak le, hova tűntek.? Ki járt  jobban, kik járt jól?
...és csak áldom az eszem, hogy akkoriban nem mentem bele egy lakáscserébe szintén deviza alapú kölcsönnel. Mert bizony a fentiek alapján nagyon kevés ember képes egy ilyen arányú kamatnövekedés mellett egy lakáskölcsön részleteit fizetni.

Nos először is gratulálok a kitartásodhoz! (Végül meghozta gyümölcsét, de ne add össze a csekkeket, mert kiderül, hogy ennyért luxus autót is vehettél volna, ha a pénzed kézben van!)
Mi az új autót másfél év után adtuk vissza a banknak. Addig átlagosan 50 000-ben volt a havi részlete, utána még fizettünk 640 000-et ilyen-olyan alapon. Ennyiért akár bérelhettem volna, és akkor nincs súlyadóm, biztosítási kötelezettségem...
Nem volt választásunk. Még így is jobban jártunk, mintha végig visszük! A kocsi eredeti ára 3,5 millió lett volna, a szerződésünk 5 évre szólt.
Exemmel együtt vettünk új autót. Az övébe 300-ért beszámolták a régi kocsiját, és eleve olcsóbbat, kisebbet vett; majd egy millióval olcsóbban, de át kellett kötnie a szerződését, mert a 32 000-es havi részlet 50 fölé emelkedett.
Mennyi lett volna  mienk, ha mi 48-al kezdtünk?
Jobb volt „csak” ennyit bukni!
Azóta mindig a múlt eseményével csillapítom magam, ha valami szép, új autót látok...
És valóban, a lakás kölcsönnel is így vagyok. Nagyon jó nekem bérelni!
Pedig én az autónál is abban bíztam (Euró hitel volt), hogy az ígéret szerint bevezetjük az Eurót... Most annak is örülök, ha nem vezetejük be a tejjegyet!

[Szürketestvér]

Megkaptam az utolsó részletét az autóvásárlási hitelemnek.
59.302 Ft.  Ebből a tőke,(a maradék alapkölcsön) az utolsó amit most kifizetek 36.487 Ft. Tehát erre a 36.487 Ft -ra 22.815 Ft. kamatot fizetek egy, azaz egy hónapra. Jó van benne kb. 1-1.500 Ft kezelési és egyéb ktsg. is.
Svájci frank alapú hitel volt. Hiba volt minden bizonnyal akkoriban 45 évesen 28 év effektív ledolgozott munkaévek után, arra vetemedni, hogy végre egy új autót vásárolok. No nem egy luxus járgányt, hanem „csak” egy  1000 köbcentis kis autót, amelyet úgy gondoltam fenn tudok tartani akkor is ha használom. Lényegében egy luxus van benne, az a légkondi, mert hogy abs és belülről állítható tükör és cd-s rádió luxus lenne a XXI. század elején, azért azt nem hinném. Sőt az autó igazából teljesen új sem volt, hiszen  tesztautóként vásároltam már 1400 megtett kilométerrel. Most már van benne 128.000 km.  
 Amikor vettem akkor más hitel lehetőség nem volt, csak valami maradvány jellegű, csökkentett részletekkel és az utolsó év végén egy összegben kifizetendő maradvány összeggel, de úgy emlékszem ez is deviza alapú volt. Úgy gondolkoztam akkoriban, hogy a majdnem 37 ezres törlesztőt kibírom, még akkor is kinyögöm-mert arra gondoltam hogy feljebb megy- ha kb 40-42 ezer lesz
Nem sajnálkozom már, mert ez van....de azon elgondolkoztam, hogy válság ide-vagy oda. Én kb. 3 éve jelentősen többet fizettem folyamatosan az alapkölcsönben megállapított „alap” (megj. elég tisztességes összegű kamatbevétel) kamatnál. Kérdezem, a plusz összegek azok hol csapódtak le, hova tűntek.? Ki járt  jobban, kik járt jól?
...és csak áldom az eszem, hogy akkoriban nem mentem bele egy lakáscserébe szintén deviza alapú kölcsönnel. Mert bizony a fentiek alapján nagyon kevés ember képes egy ilyen arányú kamatnövekedés mellett egy lakáskölcsön részleteit fizetni.

[AKI...]

Olvasom-hallom a hírekben, törvénymodosítás javasolnak BTK-ilag, hogy lehessen büntetni azokat a személyeket, akik a megugrott államadósságért felelőssek. Azért kiváncsi lennéj ennek a készülő törvénynek a visszaható hatályára....

......
Biztos vagyok benne, hogy egy részletesebb táblázat a mellé vetített egyéb adatokkal érdekes képet mutatna...kicsit árnyaltabb lenne a felelősségek kérdése

Az éremnek három oldala van... az egyik a saját farkába harap... 

Amennyiben nézed, hallgatod, olvasod a jelenleg regnáló kormány kommunikációját ez ügyben, nem hiszem, hogy meglepő lehet az én következtetésem erről:
A jelenlegi kommunikáció azt sugallja, hogy a felvett hitelek miatt történt az eladósodás, az elmúlt 8 év gazdasági és politikai vezetők tehetők felelőssé a pillanatnyi helyzetért. Vélhetően arra fog koncentrálódni, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormány minél több magasabb szintű vezetőjét (minisztereit), de leginkább Gyurcsány totális ellehetetlenítését érje el. (Végső célkitűzés véleményem szerint Gyurcsány börtönbe juttatása, de legalábbis bíróság elé citálása)
Mivel tisztában vannak ők saját maguk is ezekkel az elemzésekkel, ezért használják a már jól bevált stratégiát: a tényekkel mit sem törődve, folyamatos sulykolással a közhangulat befolyásolása.
Alapvető cél szerintem a legnagyobb ellenzéki erő, az MSZP totális lejáratása.

Az elgondolásom persze módosulhat, amennyiben Papcsák Ferenc, jelenlegi XIV. kerületi polgármester ellen indított eljárás során valóban pártatlan ítélet fog születni. Ehhez persze az kell, hogy az ügy eljusson bírósági szakba.

[Szürketestvér]

Olvasom-hallom a hírekben, törvénymodosítás javasolnak BTK-ilag, hogy lehessen büntetni azokat a személyeket, akik a megugrott államadósságért felelőssek. Azért kiváncsi lennéj ennek a készülő törvénynek a visszaható hatályára....

mert ha hiszünk egy internetes portálnak (vszeg hiteles adatokra épül)
az államadósság alakulását az alábbiakban fejezte ki..

  "...Az államháztartás adóssága a rendszerváltáskor a GDP 73 százalékát tette ki, ami eleve igen magas szintet jelentett. Az ezt követő első szakaszban 1989 végétől 1994 végéig emelkedő tendencia érvényesült: az adósság 90 százalékra emelkedett. A gazdasági visszaesés és a költségvetési alkalmazkodás késlekedése, továbbá a bankkonszolidáció és forint leértékelődése az adósságot kritikus szintre tornászta fel.

Az államadósság csökkentése szempontjából az „aranykor” a második szakaszt végig meghatározó Bokros csomaggal kezdődő 1995-2001-es időszak volt. 2001 végére 52 százalékra esett az adósság mértéke, de 1997 végén is már csak 62% volt. A magas infláció dinamikus gazdasági növekedéssel párosult és ehhez viszonyítva kézben tartott maradt az államháztartás hiánya. A privatizációs bevételek felhasználása is segítette az adósságcsökkentést.

Túlköltekezés, válság

A harmadik szakaszban 2001 vége és 2007 vége között folyamatos adósságemelkedés történt, 2007 végén 66 százalékra. (Ez azonban erőteljesebben két hullámban, 2002-ben és 2005-2006-ban következett be.) Ilyen módon végbement a korábbi államadósság csökkenés több mint az egyharmadának a „visszanövése”. Az államháztartási hiány ebben az időszakban volt a legmagasabb, ami a mérsékelt infláció miatt a korábbiaknál sokkal lassabb folyó áras GDP emelkedéssel párosult.

Az államháztartási hiánynak növekedésében statisztikailag a kiadások emelkedése játszotta a fő szerepet (+ 3,2 százalékpont) és ehhez képest az adócentralizáció csökkenése (- 1 százalékpont) csak másodlagos volt. Az államháztartási egyensúly e szakaszban bekövetkezett romlását nagyrészt az eladósodás növekedése finanszírozta. A többlet-eladósodással bevont, az államháztartáson keresztül beáramló források útja különösen a társadalmi juttatásokban részesülő háztartásokhoz (mindenekelőtt a nyugdíjasokhoz), a közszférában foglalkoztatottakhoz, az úthálózat építéséhez, a gázár- és lakás-támogatások kedvezményezettjeihez, valamint adócsökkentések formájában az adófizetők széles köréhez vezetett, de az önkormányzatoknál is érzékelhető mértékű kölcsön felhasználás történt.

A negyedik szakaszban 2007 végétől 2010 végéig az adósságráta 80 százalékra emelkedett. Ez alapvetően a világgazdasági válság következménye: a GDP emiatt bekövetkezett visszaesése, a lehívott, de fel nem használt IMF-EU hitelekből képzett finanszírozási tartalékok növekedése és az árfolyamveszteség. Ebben az időszakban is folytatódott az önkormányzatok erősödő eladósodása...."

tehát a fentiek alapján négy szakaszra osztottak a szakemberek...engem ami meglepett a 89-94-es idpszak 90 %-os adata a GDP fügvényében

Szóval a kérdésem az lenne, hogy a készülő számonkérési törvény...( amúgy a számonkérés nincs is sok esetben ellenemre) milyen visszaható hatállyal fog megszületni-e (úgy magyarosan )
Biztos vagyok benne, hogy egy részletesebb táblázat a mellé vetített egyéb adatokkal érdekes képet mutatna...kicsit árnyaltabb lenne a felelősségek kérdése

Az éremnek három oldala van... az egyik a saját farkába harap... 

...és amit kihagytam a 90-es évek elején páran, igen megalapozták jelenlegi "vállalkozásaik kedvét"....

[Szürketestvér]

Olvasom-hallom a hírekben, törvénymodosítás javasolnak BTK-ilag, hogy lehessen büntetni azokat a személyeket, akik a megugrott államadósságért felelőssek. Azért kiváncsi lennéj ennek a készülő törvénynek a visszaható hatályára....

mert ha hiszünk egy internetes portálnak (vszeg hiteles adatokra épül)
az államadósság alakulását az alábbiakban fejezte ki..

  "...Az államháztartás adóssága a rendszerváltáskor a GDP 73 százalékát tette ki, ami eleve igen magas szintet jelentett. Az ezt követő első szakaszban 1989 végétől 1994 végéig emelkedő tendencia érvényesült: az adósság 90 százalékra emelkedett. A gazdasági visszaesés és a költségvetési alkalmazkodás késlekedése, továbbá a bankkonszolidáció és forint leértékelődése az adósságot kritikus szintre tornászta fel.

Az államadósság csökkentése szempontjából az „aranykor” a második szakaszt végig meghatározó Bokros csomaggal kezdődő 1995-2001-es időszak volt. 2001 végére 52 százalékra esett az adósság mértéke, de 1997 végén is már csak 62% volt. A magas infláció dinamikus gazdasági növekedéssel párosult és ehhez viszonyítva kézben tartott maradt az államháztartás hiánya. A privatizációs bevételek felhasználása is segítette az adósságcsökkentést.

Túlköltekezés, válság

A harmadik szakaszban 2001 vége és 2007 vége között folyamatos adósságemelkedés történt, 2007 végén 66 százalékra. (Ez azonban erőteljesebben két hullámban, 2002-ben és 2005-2006-ban következett be.) Ilyen módon végbement a korábbi államadósság csökkenés több mint az egyharmadának a „visszanövése”. Az államháztartási hiány ebben az időszakban volt a legmagasabb, ami a mérsékelt infláció miatt a korábbiaknál sokkal lassabb folyó áras GDP emelkedéssel párosult.

Az államháztartási hiánynak növekedésében statisztikailag a kiadások emelkedése játszotta a fő szerepet (+ 3,2 százalékpont) és ehhez képest az adócentralizáció csökkenése (- 1 százalékpont) csak másodlagos volt. Az államháztartási egyensúly e szakaszban bekövetkezett romlását nagyrészt az eladósodás növekedése finanszírozta. A többlet-eladósodással bevont, az államháztartáson keresztül beáramló források útja különösen a társadalmi juttatásokban részesülő háztartásokhoz (mindenekelőtt a nyugdíjasokhoz), a közszférában foglalkoztatottakhoz, az úthálózat építéséhez, a gázár- és lakás-támogatások kedvezményezettjeihez, valamint adócsökkentések formájában az adófizetők széles köréhez vezetett, de az önkormányzatoknál is érzékelhető mértékű kölcsön felhasználás történt.

A negyedik szakaszban 2007 végétől 2010 végéig az adósságráta 80 százalékra emelkedett. Ez alapvetően a világgazdasági válság következménye: a GDP emiatt bekövetkezett visszaesése, a lehívott, de fel nem használt IMF-EU hitelekből képzett finanszírozási tartalékok növekedése és az árfolyamveszteség. Ebben az időszakban is folytatódott az önkormányzatok erősödő eladósodása...."

tehát a fentiek alapján négy szakaszra osztottak a szakemberek...engem ami meglepett a 89-94-es idpszak 90 %-os adata a GDP fügvényében

Szóval a kérdésem az lenne, hogy a készülő számonkérési törvény...( amúgy a számonkérés nincs is sok esetben ellenemre) milyen visszaható hatállyal fog megszületni-e (úgy magyarosan )
Biztos vagyok benne, hogy egy részletesebb táblázat a mellé vetített egyéb adatokkal érdekes képet mutatna...kicsit árnyaltabb lenne a felelősségek kérdése

Az éremnek három oldala van... az egyik a saját farkába harap... 

[AKI...]

Más tollával ékeskedve :

"...- Mi bizonyítja, hogy az Isten szereti a szegényeket?
- Sokat teremtett belőlük......"

Fb..

 

[Szürketestvér]

Más tollával ékeskedve :

"...- Mi bizonyítja, hogy az Isten szereti a szegényeket?
- Sokat teremtett belőlük......"

Fb..

[AKI...]

hm....igen...az anyagmegmaradás törvénye alapján (na persze nem tudom ez a "törvény áll -e még ? ) valahol valaki igen jól jár...
Kicsit , de majdnem sem, vagy mégis, olyan mint a pókerparty, az asztaltól mindig felállunk egyszer és mindenki....de van aki mindig nyereséggel. ...és lehetek okos és akár szerencsés is, valahol vesztek mindig vesztek....bár ha meggondolom az élmény megmarad nekem.

Már amennyiben élményként tudod értékelni, hogy "Ebben  hónapban sem vették el az autómat!".
Ezzel csak az a baj, hogy a szépen, csöndesen az égbe kúszó árak mezsgyéjén egyensúlyozva előbb-utóbb odaér az embernek fia, hogy választania kell a kenyér, és a kenyérkereső autó között...

[Szürketestvér]

hm....igen...az anyagmegmaradás törvénye alapján (na persze nem tudom ez a "törvény áll -e még ? ) valahol valaki igen jól jár...
Kicsit , de majdnem sem, vagy mégis, olyan mint a pókerparty, az asztaltól mindig felállunk egyszer és mindenki....de van aki mindig nyereséggel. ...és lehetek okos és akár szerencsés is, valahol vesztek mindig vesztek....bár ha meggondolom az élmény megmarad nekem.

[AKI...]

J'reggelt !

Lassan hóvége...csusszan felfelé a svejci frank árfolyama...
Még majdnem két évem van vissza az autóhitelemből, a tőke már az erededi harmadára lecsökkent és 14 ezerrel többet fizetek mint amikor elkezdtem...azé' akkoriban nem gondoltam hogy ennyire pepita lehet a történet....

Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy ebben az ingadozásban a bankok keze benne van! 

[Szürketestvér]

J'reggelt !

Lassan hóvége...csusszan felfelé a svejci frank árfolyama...
Még majdnem két évem van vissza az autóhitelemből, a tőke már az erededi harmadára lecsökkent és 14 ezerrel többet fizetek mint amikor elkezdtem...azé' akkoriban nem gondoltam hogy ennyire pepita lehet a történet....

[AKI...]

Nálunk is válság van!
Én is csökkentem az adókat, és növelem az adózók körét! 
A létszámhoz nem nyúlok, létszámstop van nálunk is, de megnöveltem a munkaidőt, ám nem adok több pénzt.
A temetés költségeit továbbra is vállalom, ha valaki ki akar szállni!
 bu_mm

 

[Ál Kapone]

Nálunk is válság van!
Én is csökkentem az adókat, és növelem az adózók körét! 
A létszámhoz nem nyúlok, létszámstop van nálunk is, de megnöveltem a munkaidőt, ám nem adok több pénzt.
A temetés költségeit továbbra is vállalom, ha valaki ki akar szállni!
 bu_mm

[AKI...]

"válság közepette az adócsökkentés valószínűleg a legrosszabb formája a pénzköltésnek", mert nem serkenti a gazdaságot. Az adófizetőknél hagyott pénznek csak nagyjából a fele kerül bele a gazdaság véráramába"

Ezt Joseph Stiglitz  Nobel-díjas amerikai közgazdász mondta.

Kérdem én kellő tisztelettel:
Akkor most ki a hülye?
Aki adócsökkentést akar, vagy aki racionalizálni akarja az állami szervezeteket, leépíteni a gazdaságtalan részeket egy állami vállalatnál?

Szilárd meglátásom, hogy egy idősebb, "békebeli" parasztasszonyt odateszek pénzügy miniszternek, (mert az még nem korrumpálódott lelkében, és nincs lekötelezve senkinek!) és garantáltan öt éven belül kint van a gazdaság szekere a bajból!

A fele léhűtőt elzavarná (ilyen-olyan tanácsadókat, akik valószínűleg azért kellenek, mert aki ott van, az nem ért ahhoz a csinál, és nincs az egész minisztériumban erre alkalmas személy!?), a fölöslegesen folyó csapokat elzárná, remélem a pártfinanszírozásokat megszűntetné!
-Szerintem ugyanis kevésbé lenne vonzó a hatalom, ha a pártfinanszírozás megszűnne, mert akkor nem lehetne olyan magas tiszteletdíjakat kapni pártok vezetőinek, funkcionáriusainak, ha nincsenek bent a parlamentben.
A prátok ugyanis ez után, no meg a taglétszám után kapnak állami apanázst!
Kérdem én tisztelettel:
Miért?
Tartsák el őket a szimpatizánsaik!
Akkor megszűnik az a visszás helyzet, hogy én tartom el azt a pártot is, aki nem azt csinálja, amit én szeretnék!
A kormányzó pártok minden bizonnyal alaposan meggondolnák minden lépésüket, és megtanulnának kommunikálni is, mert egy-egy rossz, vagy rosszul kommunikált döntésnek közvetlen anyagi kihatásai lennének.
Igaz, hogy ez az elv magában hordozza azt a veszélyt, is, hogy héhány milliárdos kezébe kerülhetne az ország, hiszen hatalmas pénzeket tudnának mozgosítani egy-egy, őket segítő gazdasági döntés mögé, de azt hiszem ez most is hasonlóan van, csak nem kerül annyiba a nagy vagyonokkal rendelkezőknek!