Jöhet!
Az információ és a reklám között van különbség, általában a megfogalmazásban.

A Gyógygödörben már jártunk, de a Cézárban nem.
Szállás a régi kollégiumomban megoldott lesz, töredék áron!
Az ajánlatot ennek ellenére köszönöm!   

Nálunk is volt karácsonykor halászlé, de az nem ugyanolyan, mint amit a Tisza partján adnak!  

Nekem azért négy év alatt sikerült kicsit beleunnom Sopronba....  

Viszont nagyon sok hely van, ahova Okszit még nem vittem el 10 évvel ezelőtt, amikor utoljára arra jártunk.
Én úgy szeretném, hogy elmenjünk a Cézár pincébe, bevinném a Storno házba, felmennénk a Tűztoronyba (mert akkor nem sikerült), egy ebéd a Deák-ban, egy vacsi a Schmauserben...
Aztán egyik reggel átszaladni Kismartonba (Eisenstadt), és csak este jönni vissza. Nagyon szeretem azt városkát, és bizony vagy húsz éve voltam ott utoljára, erősen visszahúz a szívem!
Hazafelé még jó lenne bemenni Eszterházára is, mert 10 éve az is kimaradt, akkor csak Fertőrákoson, Nagycenken voltunk, és egy kis sétát tettünk a Lővérekben, a Károly-kilátónál.
Diákkorom zegzugait is szívesen bejárnám, már ami megmaradt belőle!

Ilyen gond sajnos előfordul.
Tavaly hasonló okokból kellett lecserélnem az első gumikat.
Ők is elöregszenek, kitöredeznek, főleg, ha kicsit laposabb kerékkel megy az ember a benzinkútra pumpálni.
Lassacskán én is kezdek összegyűjteni egy kis, a szivargyújtóról működtethető kompresszorra.

No igen, egy bizonyos kor után, vannak dolgok, amikkel az ember megvárja a csemetéjét.
Anno nevelőapám is járt már hasonlóan: megvárta a nehéz dolgokkal, hogy átmenjünk, és mi (vagy csak én egyedül) elvégeztük/elvégeztem a feladatot.
Én nem tudom kire számíthatok majd, de szerencsére egyelőre bírom.

Egy kis szakmai oktatás, így reggel frissen >>

Igen, ezért is kapott egy teret Budapesten.

A fórum oldalán.
Szültetek, baleset, vagy sörösüveg...?

No, a mai nap elég eseménytelenül telt...

Nincs benne klíma.... 
 
Kinek mi az ocsó... nekem momentán az sem lesz olcsó, hogy megcsináltassam... 

Vonatozom. Miután a szerelő, aki tegnap délelőtt 11-re ígérte magát, ma negyed tízkor megérkezett, hogy felbontja a kocsit. Nem egészen 5 perc után rájött, hogy ezt mégsem fogja tudni kinyitni, és előzetes „ó, megoldjuk, egy óra múlva nytható-csukahtó lesz az ajtó, ne aggódj˝ valahogy nem fog összejönni, villám sebesen kereket oldott (még jó, hogy legalább pénzt nem kért). Ezt követően egy kalapács segítségével bejutortam a kocsiba. Hazavittem, de egy pesti parkolóig ablak nélkül elkocsikázni nem vitt a lélek, így a Télapó ma vonaton érkezik.

Egyedül vagyok a fórumon. Ide hallik a sok horkolás.

Nekem a mai programot törölték (mondhatom szerencsére, mert tegnap tönkre ment a kocsi kilincse, ezért a tüzépen kellett hagynom, mert nem volt egy lakatos sem, ami ki tudta volna nyitni, csak mára sikerült szakembert szereznem, viszont amíg ki nem tudom cserélni a kilincseket - jobb oldali szintén tönkrement nemrég-, addig csak nyitott ablakkal csukatom be az ajtót kívülről, az meg nem szerencsés Pesten).

Jó reggelt, az idei év utolsó hónapjában!


Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart.
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”.
A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín.
Ugyancsak adventhez köthetők az ó-antifónáknak nevezett gregorián énekek. Nevük onnét ered, hogy az „Ó!” felkiáltással kezdődnek.

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm.

Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.