Hamarosan megújítom Viktor laptopját, s mivel már nem szeretném a Win10-et, mert az egyrészt nagy hardver igényű, másrészt nagyon sok baj a frissítésekkel; tehát áttérünk -egyelőre egy gépnél- a Linuxra.
(Csuhás még egy strigulát behúzhat...
)
SSDMegújítást írsz. Ha szabad tennem egy műszaki észrevételt:
Operációs rendszertől függetlenül a merevlemez helyett mindenképp az SSD a korszerű választás. Ég és Föld! Nagyságrendileg tízszer gyorsabb eszköz, a felhasználói élmény összehasonlíthatatlan.
100/2 tud neked mesélni, tudtommal neki már évek óta SSD-je van.
Az áttérés buktatói:Az áttérés azért nem mindig gyermekien egyszerű. Egy hosszabb írásban összefoglalnám neked alább, hogy én a nyolc év aktív linuxos fórumozás alatt a leggyakrabban milyen gondokkal találkoztam a Linuxra való áttéréssel kapcsolatban.
A Linuxot használni könnyű, de az adminisztrálását meg kell tanulnod.Én jobban szeretem a Linuxot, ez tény, viszont te a Windowst ismered, nagyon sok éve azt adminisztrálod és használod.
(Nekem most már a Windowsban nehezebb dolgokat megtalálni.
)
Én a helikopter-autó hasonlatot szeretem a legjobban.
Tudsz autót vezetni, sőt jól vezetsz, ezért gondolhatod, hogy jól tudsz járművet vezetni. A helikopter azonban kicsit más.
Kicsit másképp mennek itt is a dolgok.
Vegyük példának a csomagtelepítést.
Másképp kell például egy-egy alkalmazást telepíteni, ráadásul nem is mindennek egyforma a telepítési menete.
1. Általában az adott Linux szoftvertárolóiból telepítünk (ez pofon egyszerű és gyors, nagyjából úgy működik, mint az androidos telefon Play Áruház-a). Ha csak lehet, ezt használjuk. [Több disztribúciónak is van ehhez valamilyen grafikus felületen futó Szoftverkezelő vagy hasonló névre keresztelt alkalmazása. Persze használhatjuk hozzá terminálból közvetlen Debian alapú rendszereknél az apt-ot, vagy Arch alapú rendszereknél a pacman-t.)
2. Azonban előfordul, valami nem található meg a szoftvertárolóiban és egy külső forrást veszünk fel hozzá. (Debian alapú rendszereknél a külső forrást általában terminálos parancsokkal vesszük fel, a többi már megegyezik az 1. pontban leírtakkal.)
3. De lehet, hogy amire szükségünk van még külső forrásból sem elérhető, hanem mondjuk egy adott gyártó weboldalról kell letöltenünk és telepíteni (jellemzően például nyomtatók meghajtóival fordulhat ilyen elő). (Ha ez mondjuk egy vagy több deb csomag, akkor Debian alapú rendszereken használhatjuk például a GDebit vagy a terminálban futó dpkg-t.)
4. Akad olyan is, hogy le kell tölteni egy tömörített csomagot, kicsomagolni és a mellékelt leírás szerint eljárni. (Ezt leginkább terminálban végezzük a mellékelt readme fájl útmutatása alapján.)
Ez rögtön legalább háromféle módszer.
Ez neked a Windowsos .exe-hez képest újdonság lesz.
Az ehhez hasonló dolgok miatt lesz olyan, hogy valamit pofon egyszerűen meg tudsz már Windows alatt oldani, Linuxon meg sok idődbe telik.
Áttérőknek ezért én inkább a dualbootot szoktam javasolni. Windows és Linux egymás mellett.
Én is így kezdem.
Volt amivel nem boldogultam Linux alatt és akkor elindítottam a Windowst, elintéztem azt a részt ott.
Amikor észrevettem, hogy már fél éve el sem indítottam a Windowst, akkor töröltem.
Régebben ez kicsit egyszerűbb volt, egy lemezen jól megfért a Linux és a Windows is.
Ma azonban a Windows nagyon erőszakos, hajlamos egy frissítésnél a Linux indítójába is belenyúlni, próbálja eluralni a gépet, az pedig nem egy álom egy kezdőnek.
A legjobb, ha van lehetőség két lemezt elhelyezni a gépben.
Az egyik lemezen a Windows a másikon a Linux. A BIOS-ban (indítómenüben) meg lehet választani, hogy melyiket indítod.
Természetesen dönthetsz úgy is, hogy ezen a gépen egyből elbúcsúzol a Windowstól.
Milyen alkalmazásokra van szükségetek, azok megtalálhatóak vagy kiválthatóak-e Linux alatt?Sok minden megy Linux alatt, de nem minden. Ami nekem kell az megy, de ettől még lehet olyan, ami nektek kell és ha egyvalami is hiányzik, az baj.
Például nincs-e olyan szoftver Viktorod iskolai követelményrendszerében, vagy az otthoni felhasználásban egy kedvenc játék, ami kizárólag Windows alatt fut.
Sajnos az iskolák nagyon egyoldalúan Windowst használnak, azt és azon elérhető alkalmazásokat oktatnak.
Először tehát ezt kellene feltérképezni, ez talán a legfontosabb.
Ha akad ilyen, akkor is lehet persze Linuxot telepíteni, de a kizárólag Linux elgondolás nem lesz jó.
Sokan használják dualbootban a gépet.
Problémás eszközökNekem könnyű a dolgom, nyilván csak olyan eszközt veszek, mely Linux alatt támogatott, de egy áttérésnél abból főz az ember, ami már megvan véve.
Már elég sok Linuxot telepítettem Windows mellé vagy helyett, de még sehol nem futottam bele olyanba, hogy nem tudtunk egy eszközt használni. Azonban ez azért előfordulhat, nem akarok hamis reményt táplálni.
Az eszközöket három csoportra oszthatjuk:
1. Egyből működik az általad választott Linux alatt, nem kell hozzá semmit külön telepíteni. Sok, rengeteg van ilyen.
2. Nem működik egyből, de van támogatottsága, a meghajtóját külön telepíteni kell.
((Néha WiFi-adapter meghajtóját kell külön telepíteni. Ez szokott nehézséget okozni, hiszen a letöltéshez internetkapcsolat kell, ami éppen nincs. ilyenkor kell egy másik támogatott (mondjuk USB-s) WiFi-adapter, vagy vezetékesen kell internetkapcsolatot létesíteni. (Esetleg a szükséges fájlokat egy másik gépen/rendszeren is be lehet szerezni és pendrive-on hurcolni.)))
3. Nincs támogatottsága, nem tudod Linux alatt használni. No ez ciki.
Mondjuk egy nyomtatónál vagy szkennernél még ilyen esetben el lehet azt játszani, hogy virtuális gépre telepítesz egy XP-t és azon keresztül használod az eszközt.
Apukámnak például volt egy öreg, azóta már tönkrement Canon nyomtatója, mely Linux alatt nem volt támogatott. (Mondjuk Win7-re és 10-re is nehezen tettem fel, mert csak XP-s driver volt hozzá. Szóval ez az eszköztámogatottsági probléma még Windows verziók között is fennállhat, de azért Linuxon gyakoribb. )
Melyik Linux legyen?Kezdésnek én most egy Linux Mintet ajánlanék.
https://www.linuxmint.com/download.phpA kinézet némileg hasonlít a Windowséhoz, sok minden alapból települ, ami egy Ubuntuban vagy Debianban pláne nem, ezekkel nem kell utólag külön bajlódni. Ez kezdésnek könnyebbséget jelenthet.
Nem tudom Vitya gépének a paramétereit, de ha erős gép, akkor mehet az alapértelmezett Cinnamon felülettel, ha egy kicsit gyengébb a vas, akkor az Xfce felületű lesz a jó választás.
(Após gépén is egy Mint Xfce ketyeg.)
Persze választhatsz más disztribúciót is.
És akkor jöjjön a gyakorlati rész:
Röviden:
Szeretnél Linuxot?
1. Töltsd le egy általad kiválasztott disztribúció lemezképét.
2. A letöltött lemezképet ellenőrizd le. (Nem szoktam.
)
3. A lemezképből írj telepítőt pendrive-ra.
4. Bootolj be a telepítőpendrive-ról.
5. Próbáld ki, hogy minden rendben működik-e.
(Nagyon sok rendszer felkínálja a telepítőről bootolva a rendszer kipróbálását. Ilyenkor a Linux kizárólag a pendrive-ról, a RAM-ot használva fut.)
6. Ha minden rendben működik (van internetkapcsolat, rendben a grafikai megjelenés) akkor telepítsd.
7. A többi majd kialakul.
Kicsit bővebben erről néhány gondolat:
Kipróbálás:A választásod mindenképp írd ki pendrive-ra (
Rufus,
Etcher a programok neve, amit ajánlani szoktak erre a célra Windowsra)
és bootolj be róla, próbáld ki, ha minden megfelelően működik, csak akkor telepítsd.Ha valami nem működik, akkor keress megoldást, vagy tölts le egy másik rendszert és azt is írd ki.
Akkor is egy másik rendszer letöltését és kiírását szokás javasolni, ha az éppen a pendrive-on lévő nem nyeri el a páciens tetszését.
Telepítés:(Ez most kicsit bonyolultnak tűnhet, térjünk rá vissza, ha lesz valami konkrét adat a gépről és hogy csak Linux lesz-e vagy dualboot Windowszal.)
A kipróbálásnál nincs jelentősége, hogy a telepítőről Legacy vagy UEFI módban bootoltál-e, de a telepítésnél van.
(Még az is lehet, hogy a telepítéshez újra ki kell írnod a telepítőt a pendrive-ra.)
Ha
GPT partíciós táblád van a meghajtón, akkor
UEFI módban kell telepítened.
Ha
MSDOS partíciós táblád van a lemezen, akkor
Legacy módban kell telepítened.
Hogy egy lemezen jelenleg milyen partíciós tábla van, azt Windows alatt valahogy így tudod megnézni:
https://youtu.be/ojnZObGqbiw?t=1809((Linuxon ezt úgy szoktuk (akár live rendszer alól, vagyis a telepítőről bebootolva):
Nyitunk egy terminált és beírjuk a
sudo parted -l(szőköz mínusz kis el, [el szokták rontani])
parancsot.
A kimenetetében ott lesz, hogy GPT vagy MSDOS))
Ha szanálod a lemezt, vagy egy új nyers lemezzel dolgozol, akkor természetesen tiéd a választás, hogy milyen partíciós táblát hozol rajta létre, Illetve ilyen esetben természetesen az egyenlet meg is fordítható:
Ha Legacy módban bootoltál a telepítőről, akkor MSDOS partíciós táblára kell telepítened,
Ha UEFI módban bootoltál, akkor GPT partíciós táblára kell telepítened. A lényeg, hogy ezek párban járnak.)
Linux alatt megírt telepítőről mindkét módban lehet bootolni.
(A gép bootmenüjében megjelenik a pendrive normál és UEFI-s eszközként is, én választom, melyiket indítom.)
Mivel te Windows alatt fogsz UEFI
vagy Legacy telepítőt írni, adok neked egy linket, ahol Mészáros Zoli (Linux Mind) szépen megmutatja, hogyan tudod ezt Rufusszal megtenni attól függően, hogy melyikre van szükséged.
https://youtu.be/ojnZObGqbiw?t=1285