Amadeus versei kategória bejegyzései

Kicsi kakaós csigák araszolnak a tál alján, hátukon porcukorként viszik   álomittas vágyaim. Végig mennek a tál mintáin, elidőznek a kék-nefelejcs mellett,   itt sok minden megeshet. Még az is, hogy megint belém szeretsz.   És egyszer újra több leszek … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Vihar szele bekopogott az ablakomon, kopp, kopp. De nálam már teljesen elcsendesedett minden, lelkem már rég nem dúlják vad szerelmek. Vállat vonva az ablakot ott hagytam. Még egy darabig ott kopogott, majd zokogva tovább állott. Madarak énekét hallgatom, amint a … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Könnytől ázott bánatos szívem, most az öledbe teszem, vigasztald meg, ha tudod, öleld magadhoz, ha mered!   Lábaim a világot kétszer is bejárták, Óperencián túlról is hozzád, haza vezettek!   Szerelem, szerelem szívemet mér’ keseríted, Mér’ nem töltöd meg mézeskalács … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

  Ott ülök a tó partján, fiatal bükkök lengedeznek tükrében… Biztosra szeretnék menni, mit is mondjak nekik? Értik-e szavam, minek örülnének a legjobban, milyen aprósággal is lephetném meg őket? Régóta járok a tó partjára hozzájuk, hallgatom a lágy szélben susogásuk, … Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →