|
|
|
|
|
|
|
|
Minden jog fenntartva!
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kedves, odvas ág... |
|
Kedves, odvas ág Várja saját tavaszát Rá hiába hull a zápor Tavaszi szél borzolja bárhol Vagy mosolygós nap melengeti őt Csak egy cseppet vár, az éltetőt Mit idő burkán átereszt Tudom jól, hogy érted ezt Tudom jól, hogy érted őt A veled, érted szenvedőt De mondd, ha mindent tavasz vakít Ha a napsütés az életre hív Mondd, akkor is nyújtassz vígaszt Vagy a tavasz közönyt fakaszt? Mert minden tavasz lehetne más Mint egoista önvallomás Ha megfordulna minden, lassan Majd engedd, hogy megmutassam Hogy fényre jusson az odvas ág Rajtad, esőcseppen át... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|