üzenet, vagy emlékezet, amit gyermekeddel is szivesen elolvasatnál

[AKI...]

„Az erőszak meg a kényszer olyan forradalom utáni társadalmat termel ki, amely nem kommunista, hanem (mint az orosz) hierarchikus, és a titkosrendőrséggel dolgozó oligarchia kormányozza.
...
Kitartás, bátorság, állhatatosság. Valamennyi a szeretetből fakad. Ha eléggé szeretjük a jót, a közöny meg a tunyaság elképzelhetetlen.”

Aldous Huxley - A vak Sámson

[Szürketestvér]

  „…Kisértetes nálunk az Ősz
S fogyatkozott számú az ember:
S a domb-keritéses síkon
Köd-gubában jár a November….”


Ady Endre: Az eltévedt lovas (részlet)

[AKI...]

„ A hatalom a fájdalom és a megalázkodás előidézésében rejlik. A hatalom abban rejlik, hogy az emberi lelkeket darabokra tépjük, s aztán olyan új alakba rakjuk össze, amilyenbe akarjuk. Kezded már érteni, miféle világot teremtünk? Pontosan az ellenkezőjét azoknak az ostoba hedonisztikus utópiáknak, amelyekről a régi reformerek képzelődtek. A félelem, árulás és fájdalom világát, az elnyomás világát, olyan világot, amely nem irgalmasabb, hanem könyörtelenebb lesz, ha kiforr. A haladás a mi világunkban a több fájdalom felé való haladás. A régi civilizációk azt állították magukról, hogy a szeretetre és igazságra épültek. A miénk a gyűlöletre épül. A mi világunkban nem lesznek más érzelmek, csak a félelem, a düh, a diadalmaskodás és a megalázkodás. Minden más érzelmet ki fogunk irtani - mindent. Már le is törtük azokat az eszméket, amelyek a Forradalom előttről maradtak fenn. Elvágtuk a kötelékeket gyermek és szülő, férfi és férfi, férfi és nő között. Senki sem mer többé bízni feleségben, gyermekben, barátban...”

George Orwell - 1984

[Szürketestvér]

"...A sziú asszonyok hangosan jajveszékeltek,
Mikor a csatamezőn férjeiket látták holtan.
Sirámuk hangja elhallatszott a táborunkba is,
és nem hagyott aludni, pedig győztes voltam...."

_{(Csipua /chippewa/ indián dal a háborúról, Balogh "Sánta Őz" Csaba gyűjteményéből)*}

[AKI...]

     „Csatlakozás”

Erről a szóról eszembe jut, hogy gyermekkoromban, régen sokat utaztunk anyával. A dombvidékről el a kunföldre, vagy föl a bányász területekre. Mindig vonattal mentünk, éjszaka indultunk akkor jött a „Rijekai” föl a fővárosba azt onnan, vagy délre, vagy a hegyek felé, az alagutakon át. Mindig fontos szempont volt a csatlakozás, melyik vonat épp hogy „passzolt” a másikhoz, összejött-e az átszállás. Emlékszem egyszer ’Körösön, az állomáson, néztem ahogy kel föl szemben a nap, hűvös volt a nyári hajnal, és a kelebiai késett. Így Pesten lekéstük a csatlakozást….
 
https://www.youtube.com/watch?v=sFd6Uozbv4Y

Számomra a csatlakozás alapvetően akkor volt fontos, amikor Sopronból Dunaújvárosba, vagy onnan vissza az iskolába kellett menni. Utóbbi kényelmesebb volt, mert korábban el tudtam indulni, és ha volt némi időm, azt Pesten rokonoknál, vagy barátoknál el tudtam ütni.
A macerásabb hazamenni Dunaújvárosba. Viszonylag ritkán volt vonat, busszal meg nem akartam menni, mert arra nem volt 50%-os kedvezményem. Ilyet kaptunk az iskolától, évi 10 alkalomra szólót.
Aztán amikor ismét közelebb kerültünk apámmal egymáshoz (1977-től) már kaptam utána szabadjegyet; vasúti dolgozó volt, s mint gyermeke, kaphattam ingyenes igazolványt.
Ez aztán még erősebben arra sarkallt, hogy mindenhova vonattal menjek.

[AKI...]

     „Csatlakozás”

Erről a szóról eszembe jut, hogy gyermekkoromban, régen sokat utaztunk anyával. A dombvidékről el a kunföldre, vagy föl a bányász területekre. Mindig vonattal mentünk, éjszaka indultunk akkor jött a „Rijekai” föl a fővárosba azt onnan, vagy délre, vagy a hegyek felé, az alagutakon át. Mindig fontos szempont volt a csatlakozás, melyik vonat épp hogy „passzolt” a másikhoz, összejött-e az átszállás. Emlékszem egyszer ’Körösön, az állomáson, néztem ahogy kel föl szemben a nap, hűvös volt a nyári hajnal, és a kelebiai késett. Így Pesten lekéstük a csatlakozást….
 
https://www.youtube.com/watch?v=sFd6Uozbv4Y

Gyermekkorom utazásaihoz, amire asszociáltam: https://www.youtube.com/watch?v=Y-3Uf2SBm5k&list=RDsFd6Uozbv4Y&index=14

[Szürketestvér]

     „Csatlakozás”

Erről a szóról eszembe jut, hogy gyermekkoromban, régen sokat utaztunk anyával. A dombvidékről el a kunföldre, vagy föl a bányász területekre. Mindig vonattal mentünk, éjszaka indultunk akkor jött a „Rijekai” föl a fővárosba azt onnan, vagy délre, vagy a hegyek felé, az alagutakon át. Mindig fontos szempont volt a csatlakozás, melyik vonat épp hogy „passzolt” a másikhoz, összejött-e az átszállás. Emlékszem egyszer ’Körösön, az állomáson, néztem ahogy kel föl szemben a nap, hűvös volt a nyári hajnal, és a kelebiai késett. Így Pesten lekéstük a csatlakozást….
 
https://www.youtube.com/watch?v=sFd6Uozbv4Y

[AKI...]

„Államok és nemzetek mint olyanok,  nincsenek. Csak emberek vannak, csak embercsoportok, melyek bizonyos körzetekben élnek, és bizonyos hűbéri kötelezettségekkel terheltek. Nemzetek csak akkor és csak addig változtatják meg nemzeti politikájukat, amikor és ameddig az emberek megváltoztatják az ő magánpolitikájukat. Minden kormány, még Hitleré, még Mussolinié, még Sztáliné is népképviseletre épül. A mai nemzetek magatartása a mai egyének magatartásának széles vetülete.. Vagyis pontosabban, széles vetülete az egyének titkos vágyainak és szándékainak. Mert valamennyien sokkal gonoszabbul szeretnénk viselkedni, mint lelkiismeretünk megengedi. A patriotizmus egyik nagy vonzóereje, hogy valóra váltja leggonoszabb vágyainak. Nemzetünkben megszemélyesülve szabadon zsarnokoskodhatunk és csalhatunk. Zsarnokoskodhatunk és csalhatunk, ráadásul abban a hitben, hogy féktelenül erényesek vagyunk. Gyönyör és dicsőség a hazáért gyilkolni, hazudni, gyötörni.....
A békepropagandát az emberekre kell irányítanunk, nemcsak a kormányokra; egyszerre kell megindulnunk a középpont felé és az egész terület felé.
Tapasztalati tények:
Egy. Mindnyájan képesek vagyunk szeretetre emberi lények iránt.
Kettő. Korlátok közé szorítjuk ezt a szeretet.
Három. Át tudjuk hágni mindezeket a korlátokat - ha akarjuk.
(Megfigyelhetjük, hogy bárki, aki akarja le tudja győzni személyes ellenszenvét, osztálytudatát, nemzeti gyűlöletét, a színesek iránti előítéletét. Nem könnyű; de keresztülvihető, ha van akaraterőnk, és tudjuk, hogyan kell valóra váltani jó szándékainkat.)
Négy. A szeretet, mely jó bánásmódban nyilvánul meg szeretet kelt. A gyűlölet, mely rossz bánásmódban nyilvánul meg, gyűlöletet kelt..”

Aldous Huxley - Vak Sámson

[AKI...]

„A vagyonosodási vizsgálat mint olyan nem fog megszűnni. A becslési eljárásnak az alkalmazása fog szűkülni. Az a célja, hogy az ártatlan adózókat, az átlagadózókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ne vegzálja.”

ez felettébb szép mondat, egy volt könyvelő ajkairól.  

(Tállai András államtitkár, aki majd a NAV irányításáért is felel)

Ez az utolsó mondat, ami igazán egy tragikomédiába illenék...

[AKI...]

?

 ártatlan???
vagy a  vegzálás???, vagy épp arra a személyre gondoltál akitől az idézet származik? Mert ha nagyon bele gondolok az idézet lényegébe, akkor inkább az államtitkár úr ne mondott volna semmit. 

Igazából én mondjuk név szerint egy ártatlan adózóra lennék kíváncsi, akit vagyonosodási vizsgálatnak vetettek alá.
Nem, nem olyat, akiről aztán azt mondták, hogy minden rendben van, hanem olyat, aki valóban ártatlan volt!

[Szürketestvér]

Mint pl. ....?

 


?

 ártatlan???
vagy a  vegzálás???, vagy épp arra a személyre gondoltál akitől az idézet származik? Mert ha nagyon bele gondolok az idézet lényegébe, akkor inkább az államtitkár úr ne mondott volna semmit. 

[AKI...]

„A vagyonosodási vizsgálat mint olyan nem fog megszűnni. A becslési eljárásnak az alkalmazása fog szűkülni. Az a célja, hogy az ártatlan adózókat, az átlagadózókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ne vegzálja.”

ez felettébb szép mondat, egy volt könyvelő ajkairól. 

(Tállai András államtitkár, aki majd a NAV irányításáért is felel)

Mint pl. ....?

[Szürketestvér]

„A vagyonosodási vizsgálat mint olyan nem fog megszűnni. A becslési eljárásnak az alkalmazása fog szűkülni. Az a célja, hogy az ártatlan adózókat, az átlagadózókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ne vegzálja.”

ez felettébb szép mondat, egy volt könyvelő ajkairól. 

(Tállai András államtitkár, aki majd a NAV irányításáért is felel)

[AKI...]

"...Nem mér az nagy bánhoz közel menni senki,
De jancsár-golyóbis Zrinit földre veti:
Mellyében ez esett, más homlokát üti,
Vitézivel eggyütt az földre fekteti..."
(Szigeti veszedelem)

A történelem nem egyértelmű, hogy a mai, azaz 07-én, vagy a holnapi napon, 2015. 09. 08-én lesz 449 éve, hogy a horvát Subic nemzetségből származó Zrinyi Miklós (IV. a sorban) kitört a török által több mint harminc napja ostromlott Szigetvár lerontott falai közül. Az időre már, talán csak 300 katonája maradt és a csöpp belső várba szorultak vissza. Két választása maradt az ostromlottaknak, megadni magukat, vagy kitörni a várból a biztos halálba. Ez utóbbit választották.   Egy gondolatnyi emlékezést megérdemelnek hőseink.   

...és a fentieken túl érdekesen jó olvasmány, a szigeti hős Zrinyi dédunokájának Zirnyi Miklósnak (VII. a sorban) eposza a szigeti eseményekről. Bár nagy Szolimán (az I.) halála nem kard által történt, de azért a költemény csudálatos.   

És mit nem tudhatott a Szigetvári Hős, hogy Szolimán betegsége miatt a sereg éppen dolga végezetlenül elvonulni készült aznap...
Ha Zrinyi megvárja, hosszabb lett volna az élete, ám a történelem kevesebb lenne egy hőssel!

[Szürketestvér]

"...Nem mér az nagy bánhoz közel menni senki,
De jancsár-golyóbis Zrinit földre veti:
Mellyében ez esett, más homlokát üti,
Vitézivel eggyütt az földre fekteti..."
(Szigeti veszedelem)

A történelem nem egyértelmű, hogy a mai, azaz 07-én, vagy a holnapi napon, 2015. 09. 08-én lesz 449 éve, hogy a horvát Subic nemzetségből származó Zrinyi Miklós (IV. a sorban) kitört a török által több mint harminc napja ostromlott Szigetvár lerontott falai közül. Az időre már, talán csak 300 katonája maradt és a csöpp belső várba szorultak vissza. Két választása maradt az ostromlottaknak, megadni magukat, vagy kitörni a várból a biztos halálba. Ez utóbbit választották.   Egy gondolatnyi emlékezést megérdemelnek hőseink.   

...és a fentieken túl érdekesen jó olvasmány, a szigeti hős Zrinyi dédunokájának Zirnyi Miklósnak (VII. a sorban) eposza a szigeti eseményekről. Bár nagy Szolimán (az I.) halála nem kard által történt, de azért a költemény csudálatos.   

[Szürketestvér]

 "....Nem is csak arról van szó, hogy azoknak lett ilyen formán rendszere, akik szegényebbek és nem igazán futotta volna nekik rá, hanem a magyar ember hajlamos valahogy okosságként tekinteni az ilyesmire és egy ponton átfordul a megítélés, nem az lesz gaz aki lop, hanem az lesz a lúzer, aki „feleslegesen” pénzt ad ki. ....." *


 * :   32-es Csuhás megállapítása egy korban, egy korról és rólunk...talán ecce szerepel majd egy könyvalapú gyűjteményben is, a legmodernebb korból származó idézetekről.

[Szürketestvér]

"...kérdésem volna pálinkát mérnek-e már?
felismert tanár úr, vagy tán elfelejtett már..."  *

                       *  (Cseh Tamás-Másik János: Levél nővéremnek c. lemezről)



"...de hun van KET?.." **

                     ** (Szürketestvér 32-es fórum)
 
                

[Szürketestvér]

Aki megszokta, hogy emberek veszik körül, annak nem tűnik fel, hogy emberül szóltak hozzá.

"Aki megszokta, hogy emberek veszik körül, annak nem tűnik fel, hogy emberül szóltak hozzá."
 

              ("Harminckettes Aki" megállapítása a kettőezertizes évek elejéről.)

[AKI...]

káááár

  (de a lényege az, hogy valaha-valamikor, talán érdemes lesz emlékezni a világnak egy olyan bensőséges. őszinte megszólításra hogy "Öreg Barátom")

Aki megszokta, hogy emberek veszik körül, annak nem tűnik fel, hogy emberül szóltak hozzá.

[Szürketestvér]

Szürketestvér Barátom ! (ha szólíthatlak így)
Ki fejthetnéd részleteiben, hogy mi amit mondani szándékszol ?
Mert nem egészen értem...

káááár

  (de a lényege az, hogy valaha-valamikor, talán érdemes lesz emlékezni a világnak egy olyan bensőséges. őszinte megszólításra hogy "Öreg Barátom")