Harminckettes

Szegény gazember
(A vén gazember)

Komédia

Játszódik napjainkban

Szereplők:
Gazember
Ketrin
Gazemberné
Gazemberfi



                                                         I.

(A szokottnál jobban berendezett nagyméretű konyha. A fagyasztó nagyobb az átlagostól.
Ami feltűnő, hogy a fal mellett egy terjedelmes méretű sámli is van. Hárman vannak a konyában. Gazemberné a tűzhely mellett foglalatoskodik, Gazemberfi olvas, Gazember egy korsóból valami szeszmentest kortyol.)

Gazember: Ma megint láttam! (csend, érdektelenség) Láttam újra az igen szimpatikus csodálatos nőt.

Gazemberné (hátrafordul): Rólam beszélsz, papa?

Gazemberfi: (rezzenéstelenül olvas tovább)

Gazember: Most kivételesen nem. Egy ideális nőt láttam újra, akit el tudnék képzelni…..

Gazemberné: (magasra emeli a fakanalat tartó kezét)

Gazember: Menyemnek.

Gazemberfi: Apám a párválasztás egy természetes folyamat. Két ember magánügye.
Abba ne szóljon bele harmadik. Ezt általánosságban is mondom, továbbá konkrétan is.

Gazember: Nincs igazad. Mondd a szülés természetes folyamat?

Gazemberfi: Igen.

Gazember: Na látod, mégis ott van az orvos és a szülésznő is. Sőt abból szoktak komplikációk lenne, ha csupán a természetre bízzák.

Gazemberné: Inkább magaddal foglalkozzál, ne zrikáld a gyereket.

Gazember: Rendben, csendben maradok, ám azért megjegyzem, hogy nekem ennyi idős koromban már……………..

Gazemberfi: Apa, kérlek zárjuk most le a témát.

                                                            II.

(Nagy áruház belső előtere. Kávé és egyéb italok kiadására szolgáló automatával. Kezükben aprópénzzel többen várakoznak.)

Gazemberfi (a kezében lévő egy darab fémpénzt bedobja az automatába, s az többször kiesik)

Ketrin: (Gazemberfi mögött várakozik az italra) Lehet, hogy csak fix összeget fogad el a gép. Elég sok apró van nálam szívesen felváltom. (Kicserélik a fémpénzeket.)

Gazemberfi: (bedobálja az aprópénzeket az automatába, megvárja a kávét, elveszi poharat, oldaltlép, ám nem kezdi inni. Megvárja amíg a hölgynek is kifolyik az ital) Ketrinhez:
Köszönöm a kedvességét, van itt egy pad a közelben, s ha ott isszuk meg a kávét, akár presszóban is érezhetjük magunkat.

Kerint: Miért ne. (Odamennek a padhoz. Leülnek,lassan  kortyolgatják a kávét, elég forró lehet.)

Gazemberfi : Erre lakik, vagy erre dolgozik?

Ketrin: Nézze ez az én magánügyem, ám nyugodtan tegeződhetünk is életkorunk alapján.

Gazemberfi : Gazemberfi vagyok. Elnézést kérek, valahogy folytatni kellett, a még el sem kezdődött beszélgetést.

Ketrin: Ketrin vagyok. Egyébként erre dolgozom.

Gazemberfi:  Elvihetlek a munkahelyedre?

Ketrin: Pár lépés ide, sőt mi több, kocsival jóval tovább tartana az egyirányú utcák miatt.

Gazemberfi: Mikor láthatlak?

Ketrin:  (kissé elgondolkodik) Naponta járok ebbe az üzletbe kb. ugyanebben az időben.

Gazemberfi : Hétvégeken is?

Ketrin: Az nem tartozik Rád. Egyébként hétvégeken nem.

Gazemberfi: Nekem összevissza van a munkaidőm, ám megpróbálok idevetődni hasonló időpontban. S már a pad is vár minket.

Ketrin : Nem fogok nemet mondani, ha összefutunk. (Mindketten különböző irányban el.)

                                                      III.

(Helyszín: a Gazember-lak konyhája. Mindhárom személy ott tartózkodik)

Gazember: Ma beszéltem vele !

Gazemberné: Csak nem a csodálatos hölggyel?

Gazember: Azzal bizony.

Gazemberné:  Gondolom azt mondta rád:  Pedofil bácsi.

Gazemberfi: Inkább azt, hogy : Segítség szatír !

Gazember (mindkettőjükre nézve) . Nincs igazatok. (Fiához fordulva) . egyébként is végig be volt gombolva  a kabátom.

Gazemberné : Csak úgy leszólítottad?

Gazember : Megkérdeztem tőle, hogy merre van az az utca, amelyikben voltunk. Még a hangja is kellemes. Ha nem ő lesz a menyem, akkor leugrom (vészjóslóan körbefordítja fejét és tekintetét a konyhában, amikor a az ablakra néz, a családtagok összeborzonganak)
leugrom a ……………..  sámliról.

Gazemberfi : Apa, kérlek fejezd be. Ám azért, hogy megnyugodjál közlöm Veled, hogy összeismerkedtem egy szimpatikus hölggyel.

Gazember: Ez a Te szerencséd. Én már ennyi idős korban……….

Gazemberné : Mi volt ennyi idős korodban?

Gazember: Ne szólj egy szót sem, nem tudtál nekem ellenállni.

Gazemberné . Most már elárulhatom, hogy én fogtalak meg magamnak.

Gazember: Ezt miért a gyerek előtt kellett mondanod?

Gazemberné . Azért, hogy tanuljon belőle.

Gazemberfi : (elhagyja a konyhát.)



                                                            IV.

(Áruházi előtér. Ketrin és Gazemberfi kézenfogva állnak a sorban a kávéautomata előtt)

Gazemberfi : Ugye emlékszel Drágám ?

Ketrin: Hát lehet azt a napot elfelejteni?

Gazemberfi : Szeretnélek bemutatni a szüleimnek.

Kertin: Nagyon köszönöm, s hidd el pont arra gondoltam én is, hogy jó lenne, ha az én szüleim is megismernének Téged.

Gazemberfi : A legjobb lenne egy közös ebéd valamelyik étteremben.

Ketrin: Ebben igazad van, de tudod anyám nem szereti a vendéglői kosztot. Mindig azt mondja, hogy ó amit főz az jobb.
Egyébként imád főzni, s szívesen látna mindhármótokat.

                                                          V.

(Gazemberkonyha a szokásos három személlyel)

Gazemberfi: Kedves szüleim! Hétvégén elmehetünk hármasban a hölgyhöz és a szüleihez.

Gazember. Köszönjük fiam, ám azt azért elismered, hogy többet éltem már, mint amennyi éves vagy.

Gazemberfi: Ez így igaz.

Gazember: Akkor hidd el, hogy nagyobb a tapasztalatom, mint Neked. Hidd el, hogy Hozzád az a lány való, akit én megismertem.

Gazemberfi: Apa nincs értelme vitázni, s abban mind a hárman egyet érhetünk, hogy egy látogatás még engem sem kötelez semmire.

Gazemberné : Ez így igaz.


                                                            VI.

(Gazemberné, Gazember és Gazemberfi Ketrin lakásnak ajtaja előtt).

Ketrin (ajtót nyit) Köszöntök mindenkit !

Gazember (Gazemberfihez fordulva) . Ő az, akit kinéztem Neked.

Gazember (Gazembernéhez fordulva) : Nem ugrom le a sámlíról.

                                              VÉGE