Egy éjjelben az élet

Úgy ült ott a
csöppnyi kádban,
mint önnön maga
megriadt gyermeke.
Hátát megmosni, száját
csókolni épp, hogy engedte.
Enyém volt a teste
egyetlen estén s éjjelen.
Szeretőm volt, gyermekem.
Egy éjjelben az életem.

2006

A bejegyzés kategóriája: Irodalmi jellegű írások, Szivárvány, Szivárvány versei, Versek
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?